Vizsgálatok módja

Vizsgálatok módja

• Az emelőgépet időszakos vizsgálatok során szemrevételezéssel, tapintással, mérőeszközökkel, mérőműszerrel, terhelés nélkül és terheléssel kell vizsgálni.
• A szerkezeti vizsgálatkor szemrevételezéses, tapintásos, mérőeszközös, mérőműszeres, üresjárati (működési) vizsgálatot kell végezni.
• A fővizsgálatkor szemrevételezéses, tapintásos, mérőeszközös, mérőműszeres, üresjárati, üzemi, terheléses és statikai vizsgálatot kell végezni.
• A biztonsági felületvizsgálatkor szemrevételezéses és működési vizsgálatot kell végezni.
• Szemrevételezéses vizsgálatot az emelőgép szerkezetének megbontása nélkül vagy egyes szerkezeti részek megbontásával (pl.: a kémlelőnyílás fedelének, a védőburkolatnak a leszerelésével) szabad szemmel kell elvégezni az esetleges kopás, repedés, törés, ill. a maradó alakváltozás megállapítása céljából.
• Az egyes szerkezeti részek megbontásának szükségességét és a bontás mértékét a vizsgálat alkalmával esetenként kell meghatározni.
• A tapintásos vizsgálatot az emelőgép szerkezetének vagy kiszerelt részeinek tapintásával vagy kopogtatásával kell végezni a sérülések, a repedések megállapítása céljából.
• A mérőeszközös vizsgálatot villamosan nem vezető mérőszalaggal, mérőléccel, szögmérővel, stb. kell végezni az emelőgép ill. alkatrészei méreteinek, valamint működési környezete csatlakozó méreteinek vizsgálata céljából.
• A mérőműszeres vizsgálatot olyan műszerekkel kell végezni, amelyekkel vizsgálható az emelőgép mechanikai és villamos műszaki jellemzői, a mérőeszközökkel nem mérhető geometriai méretei, és működési helyének geometriai jellemzői (pl.: darupálya lejtés, szintkülönbség, kígyózás).
• Üresjárati (működési) vizsgálatot terhelés nélkül kell végezni. A vizsgálat előtt rövid idejű bekapcsolással ellenőrizni kell a vezérlőberendezések működőképességét, irányhűségét. A vizsgálat során valamennyi mozgatóművet (emelőmű, haladómű, stb.) mozgásba kell hozni a tervdokumentáció szerinti összes lehetséges, ill. megengedett mozgáskombinációk és mozgástartomány figyelembevételével, a véghelyzet kapcsolók működtetéséig.
• Üzemi terhelés vizsgálatkor az emelőgépet névleges teherbírással kell terhelni. A vizsgálat során valamennyi mozgatóművet (emelőmű, hajtómű, stb.) mozgásba kell hozni a tervdokumentáció szerinti összes lehetséges, ill. megengedett mozgáskombinációk és mozgástartomány figyelembevételével, legalább két teljes ciklusban a véghelyzet kapcsolók működtetéséig.
• Változó teherbírású gépet a kezelési utasítás (tervező előírás) szerint, előírás hiányában pedig legalább a legnagyobb és legkisebb teherbírású helyzetben is vizsgálni kell. A fékeket legalább három alkalommal kell működtetni. A kétfékes emelőmű fékjeinek előírás szerinti működését külön-külön is vizsgálni kell.
• A vizsgálat után fokozott figyelemmel kell ellenőrizni a tehermegfogó szerkezetet nincs-e rajta károsodás.
• A dinamikai vizsgálat során az emelőgépet a névleges teherbírásának 1,1-szeresével kell terhelni, majd a felemelt teherrel minden üzemszerű mozgást legalább kétszer el kell végezni, külön-külön valamennyi mozgás- irány teljes hosszában a véghelyzetkapcsolók működtetéséig.
• A vizsgálat után ellenőrizni kell, hogy nem következett-e be sérülés vagy káros alakváltozás, valamint azt, hogy
• A hajtás és a fékek lehetővé teszik-e a rendeltetésszerű használatot.
• A dinamikai vizsgálat során emelés közben a terhet ismételten meg kell állítani különböző helyzetekben. Kétfékes emelőmű esetén ezt a műveletet mindkét fékkel, külön-külön is végre kell hajtani.